Völgyesi Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völgyesi Ferenc
Született1895. február 21.[1]
Budapest
Elhunyt1967. július 3. (72 évesen)[2]
Brüsszel[3]
Állampolgárságamagyar[4]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Völgyesi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Völgyesi Ferenc András ( Budapest, 1895. február 11. [5] – 1967. július 3., Brüsszel-Uccle [6] ) magyar orvos, neurológus, hipnotizőr; számos (főleg hipnózissal foglalkozó) tanulmány és könyv írója. Virágzó magánpraxisa volt, aki hírnevet szerzett Magyarországon és külföldön is.[7] Több tízezer alkalommal használta a hipnózist a munkájában; szélesebb körű hírneve azonban az állatokkal végzett hipnózisának köszönhető.[7]:59–60

Az ötven éves orvosi gyakorlata során az írásait publikálták és újra is kiadták. Huszonöt könyve jelent meg magyar, angol, francia, német, spanyol és orosz nyelven.[8]

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

1895-ben született Völgyesi Ábrahám (Adolf) és Klein Hermina (Mária) gyermekeként,[9] jómódú, zsidó családban.[10][11] Édesapja a budapesti Zöldvadász étterem és a Trieszti nők nevű kocsma tulajdonosa volt. Apja halála után az édesanyja vezette tovább a ezeket, és bérházakba fektetett be.[12] Eredetileg zsidó vallású volt,[11] de 1938-ban ő és családja áttért az evangélikus hitre. [10]

Korai évek[szerkesztés]

Gimnazista korában találkozott először hipnotikus mutatvánnyal, majd ekkor, 17 évesen hipnotizált először, többek közt egy 18 éves lányt, aki három napig mélyalvásban is maradt.[13]

1912–1914-ben a Budapesti Tudományegyetem Anatómiai Intézetének gyakornoka, majd tanársegédje volt. Sebészként dolgozott, majd neurológus oklevelet szerzett.

1917-ben szerezte meg orvosi diplomáját.[8] Ebben az évben egyik alapítója volt az Orvosok Szakszervezetének, valamint az újpesti és rákospalotai Országos Mentőegyesületnek. Az első világháború során érzéstelenítő hiányában több száz műtétet hajtott végre hipnózis alatt.[14]

Fénykora[szerkesztés]

A Katonai Parancsnokságnál szolgált, majd áthelyezték a 72. tüzérzászlóaljhoz, az 1. hadosztályhoz, 1918-1919-ben a Magyar Vörös Hadsereg fő rohammentőse volt, majd főhadnagy orvos lett.[15]

1920-ban adta ki a Hipnózis: A hipnózis helye és alkalmazása a modern gyógyászatban című könyvét,[16] majd 1938-ban az Ember- és állathypnosis című művét.

A két világháború közötti időszakban a Szt. János Kórház Neurológiai és Ortopédiai Klinikán dolgozott. Az igazságügyi orvosszakértői bizonyítvány megszerzése után 1927-ben igazságügyi szakértőként is tevékenykedett.[17]

1939-ben a feleségével bejárta Észak-Amerikát és Európát, és előadást tartott a Yale Egyetemen. Többek között Clark L. Hull, William Brown, Julian Huxley és Carl Gustav Jung is fogadta. [7]:68–69

A budapesti Zichy Jenő utca 1. szám alatti lakásában működő orvosi rendelője a második világháború utolsó napjaiban is működött, amely Ara Jeretzian vezetésével mintegy 400 zsidó életét mentette meg.[18][19][20]

Szolgálata során számos kitüntetésben részesült, majd Magyarország 1945-ös szovjet megszállása után a Tanácsköztársaságért Emlékéremmel is kitüntették. [21]

Kommunista korszak[szerkesztés]

1949-ben a Magyar Kommunista Párt lapjában bírálták állítólagos tudománytalan módszerei miatt, és egy időre kizárták az Orvosok Szakszervezetéből is [22] [7]:74

1950-ben a Péterfy Kórházban kezdett dolgozni, miközben továbbra is magánrendelőjén fogadta a betegeket.[23]

A Magyar Titkosszolgálat legkésőbb 1957-ben ("Sarlatán" kódnéven) megkezdte a megfigyelését,[24] és ezt legalább 1963 májusáig folytatta.[25]

1962-től, "Viktor" kódnéven ő maga is beleegyezett, hogy ügynökként vagy informátorként részt vegyen a Magyar Titkosszolgálat munkájában. Felkérték vagy felajánlották neki, hogy kémkedjen olyan emberek után, akikhez családi, szakmai és társadalmi kötelékek fűzik, például vejei után (az egyik a brüsszeli Európai Közös Piac Kabinetének nyelvi tolmácsa volt); páciensei (köztük az osztrák magyarországi nagykövetség első titkára), Bruce Gelb „amerikai milliomos” és John Michael Montias közgazdász és művészettörténész után. Völgyesi elsődleges motivációja, hogy beleegyezett a kémkedésbe, az volt, hogy engedélyt szerezzen magának és feleségének a külföldre utazáshoz, mivel korábban mindhárom gyermekük emigrált Magyarországról.[7]:71–74

1963 tavaszán az Amerika Hangja közölt egy jelentést, miszerint Völgyesi az ÁVH vezetőjének parancsára hipnotizálta Mindszenty József bíborost, az ellene folyó eljárás során. Úgy tűnik, ez a jelentés azt eredményezte, hogy Völgyesitől és feleségétől megtagadták a beutazási vízumot Kanadába, és késett az Egyesült Államokba szóló vízumuk kiadása is, ami lehetetlenné tette, hogy ott meglátogassák a lányukat és annak újszülött babáját.[26]

1967 nyarán, külföldi útjáról hazatérőben, Brüsszelben halt meg.[8]

Művei[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
  2. ↑ Orvosi Hetilap (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. november 5.
  3. ↑ In memoriam Völgyesi Ferenc (1895-1967)
  4. ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  5. ↑ Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Historical Archives of the Hungarian State Security, henceforth: ÁBTL) file number 3.2.4/K-43/T, p. 50.
  6. ↑ ÁBTL 3.2.1/Bt-948, p. 244.
  7. ↑ a b c d e Gyimesi (2018. június 1.). „Hypnotherapies in 20th-century Hungary: The extraordinary career of Ferenc Völgyesi” (angol nyelven). History of the Human Sciences 31 (4), 70. o. DOI:10.1177/0952695118790414. ISSN 0952-6951.  
  8. ↑ a b c Völgyesi: Emberek, állatok hipnózisa (előszó), 1973, Medicina
  9. ↑ ÁBTL 3.2.4/K-43/T, pp. 50-51; ÁBTL 3.2.1/Bt-948, p. 46.
  10. ↑ a b ÁBTL 3.2.1./Bt-948, p. 103.
  11. ↑ a b Jeretzian, Ara. A védett ház. Uzhorod: Intermix, 28. o. (1993). ISBN 963-8129-23-9 
  12. ↑ ÁBTL 3.2.1./Bt-948, p. 113.
  13. ↑ Völgyesi, Ferenc. Hypnosis of Man and Animals: With Special Reference to the Development of the Brain in the Species and in the Individual. London: Bailliére, Tindall & Cassell, 127. o. (1966). ISBN 9780702000133 
  14. ↑ FERENC VÖLGYESI (1885-1967): L'HYPNOSE ET LE MYSTÈRE CÉRÉBRAL
  15. ↑ Magyar Zsidó Lexikon: Völgyesi SZEMÉLYNÉV: Völgyesi Ferenc. mek.niif.hu. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  16. ↑ WorldCat. OCLC 909693851 
  17. ↑ ÁBTL 3.2.1./Bt-948, p. 52, 114.
  18. ↑ Regelbrugge, Paul V.. The Yellow Star House: The Remarkable Story of One Boy's Survival In a Protected House In Hungary (angol nyelven). Morrisville, North Carolina: Lulu Press (2019). ISBN 978-1-4834-7593-6 
  19. ↑ Kerenyi, Norbert. Stories of a Survivor. Bloomington, Indiana: Xlibris, 108. o. (2011). ISBN 978-1453597590 
  20. ↑ Ara Jeretzian (1918–2009) (magyar nyelven). Nullaév. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  21. ↑ ÁBTL 3.2.1./Bt-948, pp. 103, 131.
  22. ↑ ÁBTL 3.2.1/Bt-948, pp. 60, 131
  23. ↑ ÁBTL 3.2.1./Bt-948, pp. 131, 140, 143.
  24. ↑ ÁBTL 3.2.1./Bt-948, pp. 24, 48-50.
  25. ↑ ÁBTL 3.2.1./Bt-948, pp. 166-167.
  26. ↑ ABTL 3.2.1/Bt-365/3, p. 11; ABTL 3.2.1/Bt-948, pp. 190, 194.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Völgyesi_Ferenc&oldid=27161122”